Ezen kifejezés alatt a fogaknak helyet adó, úgy nevezett fogmeder megőrzését értjük.
Miért is van szükség ilyen beavatkozásra?
A csont természetes térfogatának megőrzéséhez fontos, hogy funkcióban legyen. Amennyiben nem éri erőhatás, ugyan úgy, mint a nem használt izmok, elkezdenek sorvadni. Normális esetben a fogak közvetítik az erőhatásokat a csontra, ezáltal folyamatos csontátépülés zajlik, amely fenntartja a megfelelő térfogatot. Azonban a fogak eltávolítását követően ez a tényező megszűnik. Így a nem pótolt foghiány után hónapokon belül megfigyelhető bizonyos mértékű csontvesztés, amely a későbbiekben az implantátum behelyezését nehezítheti. A csontmennyiség változása a fogíny megváltozását is magával vonja. Ez a végső fogpótlás tisztíthatósága, valamint esztétikai megjelenése szempontjából okozhat problémát. Ahhoz, hogy a későbbiekben a nagyobb csontpótlások, illetve lágyrész műtétek elkerülhetők legyenek, alkalmazhatjuk az alveolus prezervációt.
Ilyenkor a fogmedert különböző típusú csontpótló anyaggal tölthetjük fel, ezáltal csökkentjük a természetes csontleépülés mértékét. Rendelőnkben erre a célra leggyakrabban a páciens saját eltávolított fogát használjuk fel, amelyet egy speciális fertőtlenítési eljárást követően ledarálunk, majd visszatöltünk. Így az alveolus, azaz a fogmeder megfelelő megtámasztást fog kapni, illetve a fogdarálék vázat képez a beáramló csontsejtek számára és különböző növekedési faktorokat bocsát ki, amely a csont újraképződését segíti elő.
Ezeken túl a saját fog felhasználás pozitív tulajdonságai közé tartozik még, hogy a szervezet saját anyagát helyezzük vissza és eltávolítás után rögtön rendelkezésre áll, emellett összetétele főleg a csonttal anyagszerkezetileg nagyon hasonló dentinből áll, amely a fejlődés során is hasonló eredetű sejtekből keletkezik, mint a csont. Így nem csoda, hogy az eljárás eredményeként csont keletkezik a foghúzás helyén.
Miért is van szükség ilyen beavatkozásra?
A csont természetes térfogatának megőrzéséhez fontos, hogy funkcióban legyen. Amennyiben nem éri erőhatás, ugyan úgy, mint a nem használt izmok, elkezdenek sorvadni. Normális esetben a fogak közvetítik az erőhatásokat a csontra, ezáltal folyamatos csontátépülés zajlik, amely fenntartja a megfelelő térfogatot. Azonban a fogak eltávolítását követően ez a tényező megszűnik. Így a nem pótolt foghiány után hónapokon belül megfigyelhető bizonyos mértékű csontvesztés, amely a későbbiekben az implantátum behelyezését nehezítheti. A csontmennyiség változása a fogíny megváltozását is magával vonja. Ez a végső fogpótlás tisztíthatósága, valamint esztétikai megjelenése szempontjából okozhat problémát. Ahhoz, hogy a későbbiekben a nagyobb csontpótlások, illetve lágyrész műtétek elkerülhetők legyenek, alkalmazhatjuk az alveolus prezervációt.
Ilyenkor a fogmedert különböző típusú csontpótló anyaggal tölthetjük fel, ezáltal csökkentjük a természetes csontleépülés mértékét. Rendelőnkben erre a célra leggyakrabban a páciens saját eltávolított fogát használjuk fel, amelyet egy speciális fertőtlenítési eljárást követően ledarálunk, majd visszatöltünk. Így az alveolus, azaz a fogmeder megfelelő megtámasztást fog kapni, illetve a fogdarálék vázat képez a beáramló csontsejtek számára és különböző növekedési faktorokat bocsát ki, amely a csont újraképződését segíti elő.
Ezeken túl a saját fog felhasználás pozitív tulajdonságai közé tartozik még, hogy a szervezet saját anyagát helyezzük vissza és eltávolítás után rögtön rendelkezésre áll, emellett összetétele főleg a csonttal anyagszerkezetileg nagyon hasonló dentinből áll, amely a fejlődés során is hasonló eredetű sejtekből keletkezik, mint a csont. Így nem csoda, hogy az eljárás eredményeként csont keletkezik a foghúzás helyén.