Hazánk lakosságát egyre növekvő mértékben érinti a fogágybetegség (parodontitis). Ha nem csak a fogak, illetve teljes fogazat elvesztését veszélyeztető stádiumaira gondolunk, hanem a folyamat első lépéseként kialakuló ínygyulladást (gingivitis) is beleszámoljuk, akkor gyakorlatilag a népesség majd’ 100%-át érintő kórfolyamattal állunk szemben. Azonban nem minden ínygyulladás progrediál fogágybetegségbe. Kialakulásában körülbelül 50%-ban játszik szerepet a genetikai háttér, míg a másik 50%-ért a környezeti hatások, általános szervezeti betegségek/állapotok és magatartási tényezők felelősek (pontatlan szájhigiéné, dohányzás, cukorbetegség, stb.)
A fogakon 24 óra alatt megtelepedő, azokhoz szorosan tapadó lepedék és baktériumtömeg (plakk) ellen az immunrendszer támadásba lendül, és kialakul a gyulladás az ínyszövetben. Ennek az első és legfontosabb tünete az ínyvérzés, még akkor is ha ránézésre épnek tűnik, nem pedig egy duzzadt, fénylő, vörös, fájdalmas állapottal találkozunk. A leggyakoribb előfordulási helye a fogközök, ugyanis a fogköztisztítók használatának ismerete nem terjedt el a lakosság körében kellőképpen, más eszköz pedig nem alkalmas a feladatra. Fontos figyelni még az ínyszél menti területek tisztítására, illetve nem utolsó sorban a rágófelszínre szintén, legfőképpen a szuvasodások kialakulásának megelőzése miatt. Ha az ínygyulladást nem diagnosztizálják és kezelik kellő időben, továbbá a fent említett rizikófaktorok is rendelkezésre állnak (genetikai háttér, stb. ) akkor a gyulladásos folyamat a fog körüli csontos és kötőszövetes tartószerkezetre húzódik, amely a fogak rögzítő apparátusának folyamatos felszívódásával, pusztulásával jár. Fontos kiemelni, hogy a betegség kialakulásában a plakk jelenléte elsődleges, anélkül, hiába állnak fent a hajlamosító tényezők, csak nagyon kis százalékban fejlődik ki a kórkép.
Krónikus betegség lévén a folyamat szinte teljesen tünetmentesen zajlik a felszín alatt, esetleg az ínygyulladás vérző tünete lehet figyelmeztető jel, illetve a tasakképződés (ezt azonban csak a fogorvos tudja megfelelő eszközzel megállapítani). A későbbiekben, amikor már olyan súlyosabb tünetek is megjelennek, amelyek a fogorvoshoz viszik a pácienst, mint például a fogak mozgathatóságának növekedése, akut panaszok, fájdalmak és fogvesztés, a legtöbb esetben már egy előrehaladott folyamattal találjuk szemben magunkat, amely kezelési ideje akár 1-1,5-2 évig is elhúzódhat, a terápia további fogeltávolítást igényelhet, illetve a parodontológiai ellátáson kívül komplex konzerváló fogászati, szájsebészeti, implantológiai és fogpótlástani beavatkozássorozatra is szükség lehet. Emiatt sosem győzzük eleget hangsúlyozni a fél évenkénti professzionális tisztítást és komplex, a szájüreg minden aspektusára kiterjedő klinikai és radiológiai szűrővizsgálatot.
A fogágybetegség kezelése 3 részre osztható:
1. Oki parodontológiai fázis:
- a megfelelő diagnózis felállítása után az állapot pontos rögzítése szükségszerű a folyamat követése, és a szövetek gyógyulási tulajdonságainak megfigyelése szempontjából
- mivel a betegséget 90%-ban a nem pontos szájhigiéné miatt felhalmozódó plakk okozza, vagy olyan tömések, fogpótlások, fogtorlódásoktalálhatóak a szájüregben, amelyek lehetetlenné teszik az otthoni pontos szájhigiéné kivitelezését, ezért ebben a szakaszban az íny alatti és feletti fogkövek, plakk eltávolításán és más fent említett tényező korrekcióján van a hangsúly
- mégis a fázis legfontosabb kezelése az egyéni szájápolási technika pontos kialakítása, amelyet az első tisztítással együtt, vagy pedig külön ülésben végzünk. A kezelés alkalmával pontos, papíron rögzített instrukciókkal, információkkal és a kivitelezéshez szükséges megfelelő eszközök birtokában távozik páciensünk a rendelőből. Mivel ahogyan, azt az előző pontban is említettük, a betegség kialakulásáért és progressziójáért a lepedék felelős, így a kezelés sikeressége elsősorban (nagyjából 70%) az otthoni szájhigiéné minőségén és pontosságán múlik, a később elért eredmény hosszútávú fenntartásáért pedig még nagyobb százalékban felelős.
- A kezelés végén 2-3 hónapos gyógyulási időszak veszi kezdetét, amelyet újabb állapotrögzítés követ, a gyógyulás folyamatának meghatározása céljából
2. Korrekciós fázis:
- Ha az első kezelést követően tasakok maradnak vissza a fogak mellett, akkor további kezelés nélkül egy idő után a betegség tovább súlyosbodik, mivel a tasak tisztíthatatlan mélysége miatt újból befertőződik az adott terület, otthoni tisztításra elérhetetlen felszínt jelentenek. Így az előző fázisban elért eredmény kiértékelése után, ebben a fázisban döntünk a további kezelésről, amely lehet újbóli tisztítás, az előzőleg kérdéses sorsú fogak eltávolítása, vagy pedig parodontológiai tasakműtét a tasakok különböző műtéti stratégiákkal történő (rezektív vagy regeneratív célzatú) teljes megszűntetése céljából a hosszú távon fenntartható eredmény érdekében.
- Mivel a fogágybetegség sok esetben fogelvesztéssel jár, és az emiatt kialakuló rágófunkció csökkenés és megtartott fogak túlterhelésének növekedése miatt szükséges lehet fogpótlástani beavatkozás. Ez történhet hagyományos módszerrel, tehát a maradék fogazaton támaszkodó rögzített, vagy kivehető pótlás készítésével. Fontos kiemelni, hogy ebben az esetben egészséges fogszövet feláldozásával jár a technika, illetve az elkészülő fogpótlás a már csökkent rögzítettségű fogakon támaszkodik, tehát nem tehermentesíti feltétlenül őket kellő mértékben. A másik módszer az implantológiai ellátás, amely az implantációhoz szükséges megfelelő körülmények megteremtésével és kellően gondos fogorvosi munkával elvégezve, a megtartott fogazatot támogató fogpótlást biztosíthat.
- Mivel a betegség csontpusztulással jár, emiatt az implantációhoz szükséges mennyiségű csontszövet esik áldozatul a folyamat során, így ebben a fázisban szintén szerepet kapnak az implantációhoz szükséges szájsebészeti beavatkozások, amelyek az elvesztett csont pótlását és megfelelő dimenziójú feszes íny kialakítását biztosítják, illetve néhány esetben már implantátum is behelyezhető, a kezelési idő rövidítése érdekében, szimultán haladva a parodontológiai tasakműtétekkel.
- A műtéti beavatkozások és gyógyulási idejük letelte után, a parodontológiai állapot újraértékelése történik, és amennyiben kikezelt állapotnak nyilvánítható, megtörténhet a megfelelő implantológiai és fogpótlástani ellátás. Fontos kiemelni, hogy az implantáció feltétele a tasak és gyulladásmentes állapot, mivel az implantátum körüli szövetek méginkább fogékonyak a gyulladás kialakulására.
- Amennyiben esetleg egyéb beavatkozásra van szükség, mint például a fogszabályozás, szintén ebben a fázisban történik.
3. Fenttartó fázis:
- A fogágybetegségre érdemes olyan krónikus betegségként gondolni, mint például egy cukorbetegség, amelyet megfelelő diétával és terápiával egészséges szinten lehet tartani, de mégis szükséges megfelelő időközönként ellátogatni a kezelőorvoshoz, és monitorozni az állapotot, újrakalibrálni, állítani az addigi kezelésen. Fontos kiemelni, hogy a páciens a kezelés végeztével nem szűnik meg fogágybetegnek lenni, hanem az állapot inakítv és gyulladásmentes státuszban tartható a megfelelő egyénre szabott fenntartó terápiával. A gyulladásra való hajlam miatt egész életen át tartó kezelésre szorul.
- Az, hogy a fogakon keresztül a csonttal és ínyszövettel dolgozunk, amelyek egyénre jellemző gyógyulási hajlammal rendelkeznek, magukban hordozzák azt a lehetőséget is, hogy a folyamat újból fellángol, és az aktív kezelést elölről szükséges kezdeni. Ennek megakadályozása végett a kikezelt, gyulladásmentes végállapotot folyamatosan kontrollálva monitorozzuk, hogy a legkisebb kilengésnél még időben, kis beavatkozással tudjuk megállítani a folyamatot, ne pedig hosszabb időintervallum után egy összeesett állapottal találjuk újból szemben magunkat, amely megoldása gyakran komplexebb feladatot igényel az eredeti kezelésnél is.
- Ennek részeként fontos, hogy a szájhigiéné tökéletes maradjon és ezt a fenntartó kezelés részeként ellenőrizzük is, illetve a páciens minimum 3, da maximum 6 havonta professzionális szájhigiénés kezelésben részesüljön, illetve a komplex, a szájüreg minden aspektusára kiterjedő klinikai és radiológiai szűrővizsgálatot végezzünk.
(Dr. Nevelits Annamária)
